- Délután két óra, s battyognak az étkező felé. Hat-hét évesek. Elsősök. Hat órájuk volt. 13.30-kor csengettek. S mert még nehezen megy a rend, s a sorakozó sokáig tart. S ebéd után, legkésőbb fél háromtól leckeírás. Lehetne 4 óra, aztán ebéd, játék és még két óra, de nincs. Mert rendnek kell lenni, Szeretünk panaszkodni. Legjobban panaszkodni. Törvénytervezetet olvasni, mi több értelmezni, rettenetes tervezet ellen tiltakozni, kiállni, aláírni, tüntetni már kevésbé. Tudtok róla? Aláírtátok már? Alkalmazkodunk, lemerülünk, kibekkelünk. Úgy kell nekünk.
- De van itt egy sokkal súlyosabb gond, mint a pedagógusok sanyargatása. A gyerekeké. Mondok példát. Eszement ötlet a kötelező délután négyig bezárása a gyereknek megfelelő infrastruktúra, s tartalmas programok híján. Nem is történik meg persze, hisz az iskolák év elején formanyomtatványt osztanak a szülőknek, melyben kérhetik a felmentést - kérik is. Ugyanolyan eszement, mint a diákok felduzzasztott óraszáma. Amiről azért nem árt tudni, hogy nemzetközi összehasonlításban már korántsem olyan sok..persze ott - máshol a suli nem csak négy fal, mi bezár. Az énekóra máshol bár nem mindennapi, nem is a 6.-7.óra, hogy a napközisnek is meglegyen az óraszám, de ne kétszer járjon. Hány olyan iskola van ma az országban, ahol megteszik, hogy nem egyben nyomják le az órákat, hanem széthúzva, a kölöknek 5-10 perc szünet helyett 25-30-at biztosítva, hogy ehessen ember módjára? Ezt még nem tiltja a törvény. Lehet az a menza bármilyen egészségtudatos, ha 5 perc alatt kell legyűrni a két fogást. Az órák, a szünetek rendje legtöbbször pedagógusbarát. Csak menjen le gyorsan. Összedőlne a világ, ha nem 10, hanem húsz perc lenne két óra között? Ha már bamba nyájként bégetünk a 32 kötelező bent tartózkodásra, s jajongva panaszoljuk, nem, nem ott bent készülni órára, elmélyülni szakirodalomban nem lehet - tényleg nem - akkor talán beleférne egy emberibb csengetési rend.
- Szövegértési problémáink is vannak. Tele a virtuális tér sírással, rívással, hogy jön a tanfelügyelet (no nem, mintha én repesve várnám) és ezt meg azt így meg úgy követelik. Hát nem. Az útmutató, kedves kollégák javaslat. A tanmenet - ha a suli helyi tanterve nem írja felül, nem kötelező dokumentum. S ha helyileg kötelező, akkor sem biztos, hogy órákra s nem hetekre, vagy témakörökre tervezhető. Ahogy egyébként akár értelme is volna.
Szerintem meg:
Szólni, ajtót verni, kölköt menteni most is lehet. Meg tanítani, örömmel.