2011. április 29., péntek
Keserű vigyor
Függő vagyok, tudom, éjjelenként lesem a közoktatással foglalkozó híreket, s egyre ingerültebben hiányolom a pedagógusok részvételét az átalakuló oktatáspolitikai viszonyokról szóló diskurzusokban. Így aztán most örülnöm kellene. Hisz az elmúlt tíz-egy néhány nap történései - azaz a 28 kötelező vagy 80% kötelező jelenlét hírére felébredt "csipkerózsika" álmából a szakma. Most aztán már elég, bőg az eddig néma nyáj. Nem kiabált a decemberi koncepció nyilvánosságra hozásakor. Nem kiabált a rémületes központosítási szándék árnyékában. Nem kiabált a hatévesre tervezett skatulyázás miatt. A szülői háttért szondázó felvételik visszaállítása miatt. A gyerekek lehetséges kizárása miatt. Az egyházi iskolák nyomulása miatt. A gyermekvédelem leépítése okán. Nem szólt az egyen könyv, egyen tanterv miatt. A tankötelezettség leszállítása miatt. Most tiltakozik. Felháborodik. Talán még tüntetni is megy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hajni, én sem hiszek a tüntetésben, ha el is mennek néhányan, ez biztosan nem éri el majd a "kritikus tömeget". A pedagógusok annyira maguk alatt vannak, hogy még annyira sem aktivizálhatók, mint néhány éve.
VálaszTörlésA helyzet pedig egyre szörnyűbb.
Olyan esetelemző dolgozatokat kapok most az egri MA-s (felnőtt) hallgatóktól, akik nagyrészt szakiskolákban tanítanak, hogy komolyan megrettenek. Indítani akarok egy sorozatot ezekből a honlapon kimondottan a sokkolás szándékával. Jó ponton van a mi kis csapatunk, tehát a dolgok leglényegénél, de az erő még kevés. Az is tegnapi értesülés (szakvizsgásoktól ezúttal a fővárosban), hogy a nevelőotthonokból elküldik a pszichológusokat, fejlesztő pedagógusokat, és az a deklarált cél, hogy a kölykök kerüljenek lakásotthonokba vagy nevelőszülőkhöz. (Aktuális erzsébetvárosi horrror.) Meg a 70 IQ alattiak fejlesztését a tankötelezettségi kor után nem óhajtják finanszírozni, mert úgye spórolni kell. Arra a felvetésre, hogy ezzel tönkre tesszük a holnapot, az volt a "havatalos" válasz, hogy a holnap problémáit majd a holnapiak oldják meg, mi a ma problémáit dózeroljuk el. Ennyit pöfögtem ki magamból most, keresem a továbblépés útját, az eszközöket, a szövetségeseket...
Hajni, mindjárt lemerül a gépem, olvasgatásra majd visszajövö, DE: ámulok és bámulok, miközben nézegetem az e-Hevesyt! Nahát!?
VálaszTörlésMarika, ez nem lenne, ha Ti nem vagytok! S ha hozzáteszem, hogy Gábor és Szilvi az, aki társam az E-Hevesyben, akkor már érthető, hogy miért ketyeg.
VálaszTörlés