2011. október 30., vasárnap

Kusshadj polgár

Azt gondolhatjuk, mindegy a koncepció, mindegy a frázis, hisz itt és most az én osztályom, az én szekrényem, az én igényem, vagy igénytelenségem. S ha van idő és szellem, van mit közvetíteni. De mi a legfontosabb, mit ezzel átadunk? A mindegy a törvény, mindegy, mit kér vagy ír elő a norma, én majd megteszem, ha akarom, vagy nem teszem, mert szabály csak oly rossz, mit kicselezni érdem. Ha hallgatok, erősítem azt – ne szólj, hisz minek tennéd. S nevelek arra, kusshadj állampolgár, keresd a kiskaput, s éld túl, halkan, ügyeskedve. Pénz, mit nem adnak, terel elfele, mindig csak el a lényegtől, attól, hogy felkészülten taníthasd azt, mi fontos, mi akar kérdezni, s választ választani, gondolkodni gyereket, s felnövekvő polgárt. Ha nincs iskolapolgár, nem lesz állampolgár sem.
S ha mi, kik állunk osztályok előtt, mutatjuk példát – mi szól elhajlásról, lemerülésről, csukott ajtók mögött bátran kimondott igazságról, ezt és leginkább ezt a meghajlást okítjuk.
VANNAK, AKIK NEM HAJOLNAK MEG : 77 ISKOLA ÉS TÖBB EZER ÁLLAMPOLGÁR, KI CSATLAKOZOTT AZ ELŐZŐ BEJEGYZÉSBEN MEGJELENÍTETT TILTAKOZÁSHOZ!

6 megjegyzés:

  1. Kedves Terepmunkás!
    Sajnálom, amit az előző bejegyzésedhez írtam. Ez egy bizonyos lelkiállapotban született.
    Azt hiszem, a kérdés, hogy mikor és mit és hogyan mondunk el, és mi áll mögötte, az mindig fontos.
    Örvendetes, hogy Budaörsön egy tantestület felvállalta azt, hogy nevét adja egy ilyen felhíváshoz. Teljesen egyet értek vele.
    Minél többen aláírjuk annál jobb.
    Jó hogy nem kell félni, attól, hogy jön másnap a fekete autó...
    Persze egzisztenciális félelmek jogosak lehetnek mindenkiben. Nem egyszer maradtam egyedül egyértelmű igazságok védelmében.

    Nahalka István azon a bizonyos OKNT gyűlésen kisebbségben maradt, vagy Loránd Ferenc nem szólt hozzá, az nem feltétlenül csak kusshadjságot jelent.

    Továbbra is azt gondolom, hogy minden a pedagóguson múlik. Ha hagynak időt az innovációra, felkészülésre, ha megfelelő megbecsüléssel a legjobbakat vonzzák erre a pályára, ha jól kiképezik őket, akkor javulni fog az oktatás színvonala,szemben azzal, hogy mennyire lesz szabályozott a NAT.
    Engem Nahalka István kritikájában, majd Loránd Ferenc megnyilvánulásaiban az zavart, hogy meg se említették a szerintem legveszélyesebb bombát a törvénytervezetben,ami a pedagógusok megnyomorítására irányul. (Vagy figyelmetlen voltam?)
    Ez szerencsére benne van a Budaörsi nyilatkozatban. Nem értem, hogy a legfontosabb szereplők ellen indított merényletkísérlet miért nem verte ki a szakemberekben a biztosítékot?

    VálaszTörlés
  2. Kedves György!
    Mindenkinek máshol fáj. Az egekig marasztalt, majd lebohócozott pedagógusoknak (mert aki lebohócozza az érdekképviselőt, az velem is azt teszi) fájhat a 2007 óta befagyasztott illetmény, a minimálbér emelése okán összecsúszott megalázó bértábla, a 32 órában meghatározott - s nem csak a pedagógusbért tovább amortizáló színvonalcsökkenés - hisz innen a szakkörvezetés, délutáni foglalkozás csak időkitöltő elem - és így tovább. Mégis én azt hiszem, a baj nagyobb. Nem kell fenyegetni a pedagógusokat, sem egzisztenciális, sem más változókkal. Önként, s ha nem is dalolva, de jóindulatú közönnyel várják az új törvényt, s a rendet, melyet az majd teremt.Hogy végre mondják meg, mit csináljon. Ezen nem változtat a pénz. De miért is fizetné meg jobban ez a kurzus azokat, kik gondolkodásra adják a fejüket? Nincs szükség rájuk. Hisz a tanár ebben a koncepcióban nem több, mint betanított munkás, kinek gondosan leírt szabálykönyv írja elő minden lépését, s névtelen kormányhivatalnok minősíti munkáját.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Terepmunkás!
    Sajnos igazad van! Pedig ha valaki végigolvassa a törvényt(attól félek, hogy 5% alatt lesz az olvasó pedagógusok száma), annak tiltakozni kellene, az iskoláknak Budaörs mellé kellene állni, de ez nem nagyon fog megtörténni. Sokan félnek, beidegződésből, tapasztalatból stb. És még érteni is lehet őket, hiszen talán egy család fenntartása van a vállukon.
    Ettől persze még nem jelenti azt, hogy mindenkinek fel kell adni.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Terepmunkás!

    Azt hiszem a kushadásra, a kiskapuk keresésére, a kaméleon magatartásra nem csupán a jelen tanította meg a pedagógustársadalmat, hanem a történelem, és sajnos a rendszerváltás utáni időszak sem ösztönzött a változásra. Sőt ez a a két évtized a leginkább arra szocializált, amit Te is jelzel: a legjobb semmit sem tenni, mert legalább nem megy pocsékba az energia, s az új kurzus úgyis mindent másképp fog csinálni, tehát az jár viszonylag legjobban, aki nem strapálja túl magát, és nem lóg ki a sorból.

    Budaörs példája azért biztató, mert a csapat nyíltan kiállt az igazáért, szakmai érveket hozott, a tantestület mellé állt a polgármester és nyíltan vállalt közösséget az igazgató. Még Gloviczki pofátlan levele után is. Azért 77 intézmény melléjük állt, és nyilván többen is vállalnák ezt a véleményt, ha nem féltenék (lehet, hogy nem is alaptalanul) az állásukat. Gond az is, hogy pedagógusok jelentős része nem lát túl saját szűk körén, saját konkrét nevelési, egzisztenciális, személyét közvetlenül érintő problémáin és nem is kíváncsi a tágabb összefüggésekre. Infantilizálódás? A felelősség nem vállalása, áthárítása? Bezárkózás a biztonságot ígérő hivatalnoki szerepbe? Teljes reménytelenség? A folyamatos panaszkodás mellett (nemzet napszámosa, koldusa stb., stb.) még egy állandó jellemvonást vélek felfedezni kollégáink egy részében: az igazodás kényszerét az éppen hatalmon lévő értékrendhez. Jelenleg a keresztény nemzeti középosztályhoz való illeszkedésre törekvést vélem felfedezni egyes iskolavezetőknél.

    Az is elemzésre érdemes, hogy minek köszönhető Hoffmann Rózsa elfogadottsága széles pedagógus körökben. Talán annak, hogy ő az első olyan oktatásirányító, akik a pedagógusokat szólítja meg, nekik ígér, az ő jogaikat hangsúlyozza, velük vállal közösséget. Az más kérdés, hogy az ígéretei korszerűtlenek, hogy a fizetések rendezéséhez és a változtatások megvalósításához nincs anyagi fedezet, de a szándékot jól érzékelték a kollégáink. A rend és a fegyelem garantálása is vonzó célkitűzés. Tervezem, hogy az OFOÉ-n írok erről most, hogy már én is kicsit lehiggadtam. Mivel ezentúl köznevelünk (nem közoktatunk) itt az ideje, hogy egy iskolai neveléssel foglalkozó szakmai fórumon is beszéljünk erről.

    VálaszTörlés
  5. Talán a "keresztény " középosztályhoz sokan kötődnek, elegük volt az elmúlt kormány minket érintő tevékenységével." Végre egy karakán államtitkár, aki értünk lobbizik."
    Remélem most már lehull az álarc, és tudunk a szöveg mögé nézni. Akik ilyen nagy terheket kívánnak róni azokra, akiken eddig is volt elég, ráadásul úgy kommunikálják, hogy nekünk jobb lesz, azok gondolkozásáról nem mondható el, hogy keresztényi, hogy emberi, hogy humánus.
    Az iskolavezetők jó részének még kedvezőnek is tűnhet, hogy nem kell a helyettesítéseket fizetni, és jobban gazdálkodhat a tanárok idejével. Akkor fognak csodálkozni, amikor rohamosan megnő a hiányzók száma, és a szülők panaszkodnak a visszaeső oktatási színvonal miatt.

    VálaszTörlés
  6. Szerintem a valódi igazgatók, nagyon nem örülnek, hogy nem kell majd helyettesítéseket fizetni. De ez sem lesz sokáig így, hisz, mint kettes számú politikusunk értőn megfogalmazta - még azt is a miniszter (államtitkár) mondja meg, hogy Bivalybasznádon ki legyen az igazgató. A fenntartó esetleg, hogy kevesebb pénzt kell beletenni a kasszába. A jó állami fenntartó meg különösen. Az hogy a heti 52 órás terhelést hogy osztja be a pedagógus (Ismered ugye a L-féle felmérést) az valóban jó kérdés.
    a hiányzást meg most oldják meg éppen a munkatörvénykönyv átalakításával... De egyébként én is azt hiszem - csökkenő színvonal várható.

    VálaszTörlés