Van hol ott kell lenni. Alighanem a következőn is, jan.27-én

Ha dadog az iskolanyelv

• Etnicitás – eltérő anyanyelv – valami más nyelv?  (és persze szociális státusz)

Néhány – személyes tapasztalat a terepről illetve kutatásokkal alátámasztott helyzetjelentés, mi a megoldások felé vezethet.

Pályám legelején találkoztam, a csak évtizedekkel később fénybe került jelenséggel – az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő – elsősorban normál általános iskolákban működő tagozatokon kiugróan magas a roma tanulók aránya. Gyorsan elmentem romológiát tanulni, kicsit segített, de még mindig nem úgy működött a dolog, ahogy szerettem volna. Néhány évvel később fejlesztő pedagógusnak álltam, s nagyon gyorsan szembesültem azzal, hogy a fejlesztésre utalt gyerekek között megint csak túlreprezentáltak a romák. Pontosabban a telepi romák. Nem nagy dicsőség erre rádöbbenni, hisz mások régóta tudták, az iskolaút belépője az első osztály, kegyetlen szelekcióval választja ketté az iskolanyelvet értők és az itt használt nyelvet kódolni képtelen népességet. A legnagyobb gondot a nyelvi korlátok jelentették. Nem azért, mintha az anyanyelv még lovári, vagy beás nyelv lett volna. Előfordult ugyan, de nem ez volt jellemző. Inkább az, hogy az otthon használt nyelv, egyfajta lecsupaszított magyar volt, rendkívül korlátozott szókinccsel, bizonytalan nyelvtani eszköztárral. A szűkebb közösség által alig használt fogalomkörök, pedig teljesen hiányoztak. Így például az idő fogalma. A beiskolázási vizsgálatokon hangsúlyos szerepet kap, (ma is) az idő fogalomköre. Ezek a gyerekek azonban alig tudták megkülönböztetni a mát a tegnaptól, nem ismerték, mert soha nem használták a napok vagy évszakok nevét. Másfél évtizeddel később, ugyanezzel a problémával szembesültem, egy pest megyei általános iskolában. Igaz, ma már nem kerülnek eltérő tantervű osztályba a telepi gyerekek, de az olvasás-írás elsajátításának legfőbb akadálya, ma is a korlátozott nyelvi kód. Az anyanyelvi képzés minősége meghatározza a többi műveltségi terület elsajátítását. A tanulói kulcskompetenciák - gondolkodás, megismerés, a személyes értékek tudatosítása - eszköztelenek olvasás nélkül. Az olvasási nehézség kialakulása legtöbbször a nyelvi kultúra másságából, a jelrendszer tanulásának idején még az "iskolanyelv" elégtelen értelmezéséből eredeztethető. A szavak tanulása, az anyanyelv elsajátítása, sajnos igen korán befejeződik. Anyanyelvünk szavainak több mint kilencven százalékát, hat évesen már ismerjük, ennek töredékét használjuk, de mindet értjük – képzetünk van róla. Erre a tudásra támaszkodik az iskola. Mi történik akkor, ha sérül a bemeneti csatorna és nagyságrendileg kevesebb információ, tárolódik el? A nagyothalló gyermek számára az iskolai évek döntő többsége szavak és kifejezések tanulásával telik el. A korlátozott nyelvi kóddal érkező gyermeknek, azonban nem tanítunk szavakat. Helyette sértődötten állapítjuk meg, hogy nem lehet neki mesélni, mert nem figyel. Mit teszünk azokért a diákokért, akiknek az aktív és passzív szókincse is szűkebb az átlagosnál, akiknek gondjaik támadtak az olvasás alapjainak elsajátításával, akik azért nem tudják érzéseiket, gondolataikat megfogalmazni, mert nincs rá elég szavuk? Még ma is nagyon keveset.

Az pedig, hogy Magyarország szerte, nő a gettósodó települések, kistérségek száma, tovább mélyíti, erősíti a nyelvi bezárkózást. Ezért is bődületes hiba, a rugalmas beiskolázás, egyébként létező torzító hatásainak korrekt vizsgálata és az eredményesség keresése helyett ,újabb gettókat teremteni, ezúttal fejlesztő-előkészítő évfolyamnak titulálva.

Az előző ciklusban létrehozott kistérségi, mikrotérségi társulások vakvágányairól legközelebb.

Radó-Oktatási egyenlőtlenségek elemzésének kereteiről

Nahalka István: Esélyegyenlőtlenség

Varga-Derdák: Az iskola nyelvezete -idegen nyelv

Benedekné F.H. : Olvasóka -multimédiás tananyag

Becker András: Majdnem teljes foglalkoztatottság

Böngésző

 
Gyűlnek a KT a tervezőasztalon vélemények, javaslatok. Mindenki a saját nótáját fújja – erre van szép tudományos kifejezés is, de azt meghagyom másoknak – számomra döbbenet, hogy a személyesen jegyzett észrevételekben, mennyire leplezetlenül csúcsosodik ki az itt és most önérdeke, s hogy bizony mennyire ráerősít azokra a klisékre, amit az államtitkár is folyvást emleget. Veszélyes víz.

„Ezért tartom rémálomnak azt az oktatáspolitikát, ami hazavágja az iskolaszervezetet, miközben ajnározza a pedagógusokat és a teljes közpolitikai píárját a pedagógus panaszkultúra toposzaira építi.” (Radó)

S valóban: Hoffmann Rózsa igéi

Gondoltam, majd én megkeresem azokat a fórumokat, ahol kollégáim felháborodva tiltakoznak, okos megjegyzéseikkel széttépik ezt a poros pókhálót. Hát…

Lássuk sorjában: Suliháló-ped.fórum

Sok hír, két falusi hozzászólás. (amivel egyébként egyetértek) Még egy téma – Igaz történetek, jó hogy van, de ki írja, régi ismerős, egyike azoknak kit sokhelyütt olvashatunk.

Magyartanárok Fórumban két admin üzenet és kész. Szép nagy felület a tudásmegosztásnak – hiába.

Fejlesztő-Gyógypedagógus   Működő, jól kezelt portál, sok-sok törvényértelmezési kérdéssel – de szigorúan csak egy-egy rész-személy problémára kihegyezve. Itt nagyon szerettem volna valamiféle értékelést látni a törvényjavaslatról, hiszen az SNI kérdést gyökeresen értelmezi át az új koncepció. (bocs, vitairat) Hiába.

MAPE Magyar Pedagógusok Egyesülete - legfrissebb hír: 2010. április.

Mentor Ennek az oldalnak az az érdekessége, hogy még hírként sem jegyzi a közoktatási vitairatot.

FÜPI   A Füpi sem tesz többet, mint lehozza a Figyelő híreit. Szakértői kommentár sehol.

Tanítók klubja S rajta a RAABE reklámja:  Egy meghívó a Közoktatási intézményvezetők akadémiájára. (csak 16 900 Ft + áfa/fő) és végre néhány név, a koncepció gazdák közül:

• Pedagógus életpálya modell – Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, NEFMI
• Milyen kulcs elemei vannak a készülő NAT-nak? – Dr. Kaposi József megbízott főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

• Az érettségi vizsgarendszer változásai – Dr. Horváth Zsuzsanna tudományos főmunkatárs, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

• Költségvetés és a kapcsolódó jogszabályváltozások – Dr. Gera Tibor jogász, közoktatási szakértő

Keresgéltem még, de sokadszorra is – kopár a táj. A már a  fenti linksorban jelzett helyeken túl –  de elsősorban a  OFOE  és TTE  helyein kívül, mintha nem pezsegne a szakma.

Lehet, nekik van igazuk – kár erre az ötletbörzére időt vesztegetni.                        

WEB2 a suliban

Szerettem volna vadonatúj alkalmazásokkal teletűzdelt beszámolót készíteni, de most döbbentem rá, hogy itt a tanfolyam vége, s még annyi mindent kellene…Így aztán a már elkészült bemutatók mentén írom le, amit a témáról gondolok. A WEB2 világa valóban lenyűgöző lehetőségeket kínál a kicsit porosnak tetsző iskolában. S ha elfogadjuk azt az egyébként vitatott tételt, hogy iskolára bizony szükség van, akkor pedagógus szerepben kutya kötelességünk beköltözni ebbe a világba. Egyre kevésbé tudjuk, mire készítsük fel a gyerekeket, inkább csak vízióink vannak arról a nem túl távoli korról, ami 30 -50 év múlva köszönt ránk, s ez alapjában kérdőjelezi meg a „mire készítsük fel a kölköt” kánonját. Mégis van néhány alapkő, amire biztosan szükségük lesz:
* Önálló tanulási képesség
    * Közösségi munka
Sokféle területen lehetne és lehet is a megismert – s remélem az ezután megismerhető alkalmazásokat használni – ebből, most egy olyan területet emelnék ki, amiről a konnektivista pedagógiai kurzus első témája  szólt. Tehetség - Nahalka István felvezetésében A tehetséggondozás első osztályú terepe lehet az internet. Érdeklődési területek szerint alakíthatunk ki csoportokat és adhatunk feladatokat. (Vagy készíthetünk magunk ilyen típusú bemutatókat. ) A csoportokkal pedig az iskolai találkákon túl működhet a web2 kapcsolatépítés is.

Nekem nagyon megtetszett a Mahara – mert segítségével olyan anyagokat, eszközöket tehetünk elérhetővé diákjaink és kollégáink számára is, amelyek eddig csak egy-egy otthoni gépen porosodtak.
E-portfólió
A dipity segítségével bármely tevékenység vagy eseménysor jól bemutatható, követhető és gazdagon illusztrálható. Egy jól elkészített időszalag – például történelemből az egyes eseményekhez kötődve a multimédiás eszközök teljes tárházát felsorakoztatva vezetheti a diákok végig a pedagógus által kijelölt ösvényen – de ha úgy akarjuk bevonva őt, saját értelmezésekkel, kiegészítésekkel is gazdagíthatja a témát. S persze alkalmas arra is, hogy napról-napra bemutassa egy iskolai projekt haladását: Öko - Hevesy

A gondolattérkép régi kedves eszközünk a papíralapú iskolában is, itt azért lehet különösen értékes, mert csoportokkal, osztályokkal együtt készítve, akár több napon –héten át, bizony olyan tartalmakkal gazdagodhat, amely nem jöhetett volna létre egy-egy dupla tanórás közös munkálkodás nyomán. S ha csak egy emberesre is szabjuk a feladatot, bizony az is tükör lehet: Ez vagyok én

S ha az alkalmazásokat el is sajátítja egy-egy pedagógus, semmit nem ér, ha csak saját batyuját tölti velük. Így aztán kicsit átgondolva, arra is rájöttem, hogy nem a csillogó bemutató a lényeg a kollégáim meggyőzéséhez, s nem is az, hogy most hadrendben áll vagy sem, a teljes informatikai háttér a suliban. Persze hogy nem. De nem is ez a fontos, hanem az érdeklődés felkeltése. Saint-Exupery fogalmazásában: „Ha hajót akarsz építeni, ne azért hívd össze az embereket, hogy fát vágjanak, szerszámokat készítsenek, hanem ültesd el bennük a távoli végtelen iránti vágyakozást.”

Azon leszek, hogy kollégáim, diákjaim olyan kíváncsisággal és örömmel merüljenek bele, ebbe a világba, mint jómagam.

Ez is egy út

Tanárközösség a webkettőn

View more presentations from Prompt-G Education.