2018. december 30., vasárnap

Rés a présen - ahol betüremkedik a józan ész

Férkőzz be a résekbe. Mert nem kell - még nem kényszeríthetnek rá, hogy válassz a sorompó két oldala között. A józan ész is ott hajt az oszló tetem alatt. Persze el kell engedned néhány dolgot.

Nincs világmegváltás, nincs rendszerváltás, tésztaszűrővel mered a vizet.




  • Azt gondolod, hogy a szakszervezet fontos és jó, de a szakszervezeted arról értesít, hogy külön úton, külön Téged nem érint a mocsok, amit ránk lőcsöltek. Köpni kell, fúj. 
  • Azt gondolod, hogyha beleásod magad a szakirodalomba, ha odakészíted a többiek elé a készt, kibontva, feldolgozva, eszközzel, pénzzel, paripával, majd kíváncsiak lesznek, megkísérlik, legalább kipróbálják. Nem. Arra kíváncsiak, hogy miért vagy ennyire "lelkes", és kótyagosoknak kijáró távolságtartással figyelnek.
  • Azt gondolod, hogy mindenki számára világos, hogy a méltányosság épít nemzetet, de jórészt azok is a sorompó túlsó oldalán bicikliznek, akik ezt mondják.
No, ha ezt már elengedted, akkor lássuk, hol a rés.

Például ott, hogy a tonnányi adatbekérés ellenére, fogalmuk sincs mi zajlik idelenn. Nem kell alkalmazkodnod, nem kell kretén utasításokat beépítened, mert nem tudják mire utasítottak, de főleg képtelenek ellenőrizni a folyamatokat.
Olyan eszement tanárhiány van, hogy megengedheted magadnak hogy azt és úgy tanítsd, ami a kölöknek fontos és kell.
Kihagyhatod a kanonizált múlt századi tartalmakat és nevelhetsz gondolkodásra, csapatmunkára, önállóságra.
Kereshetsz partnereket kollégák, szülők, cégek között.
Ne ragadj be a saját sulidba, menj sokat, láss és használd fel.
Nyugodtan átbattyoghatsz a sorompó túlsó oldalára is, sokan vannak ott, kik tudásukat, kapcsolataikat, pénzüket hajlandók itt megosztani. Csak ne felejts el visszajönni..

Ja és készítsd ki a kockás ernyőt, legyen kéznél.


2018. december 29., szombat

Az oszlás szaga (iskola)


kKp forrása: https://edlanta.org/2017/11/where-are-our-children/reliques_03/
Egyszer volt, hol nem volt egy kistérség, ahol busás EU támogatással elindult a szelektív hulladékgyűjtés. Lett rá 9 község, korrekt társulás, vonalas remek ügyvezető, fogékony iskolák, egyetemi támogatás. Így sem ment könnyen, de évről-évre nőtt a száraz és zöld hulladék aránya, csökkent a szemét. S a diákok vitték haza a tudást, gyakorlatot, zöldebb szemléletet. Aztán eljött a gondoskodó állam, az újra gyermekké tett állampolgárok világa, s az új évnek már újra hetenkénti szemét halmozással, a zöld és száraz hulladékgyűjtés lenullázásával indul neki a kistérség.
 Egyszer volt, hol nem volt egy ország, hol csapatot építhetett az iskola, hol felelős volt az önkormányzat, hol helyben látták, értették és próbálták megoldani a problémákat. ahol a gyerek, ki nálunk él, a miénk, kinek fejlődése, sikere a mi érdekünk. Azután eljött a gondoskodó állam, az újra gyermekké tett állampolgárok világa, és lett óriás szervezet, melyben sohasem érhet célba az információ, melyben mindenki, ki gondolkodik csak a működést akadályozó ék, s amit remekül kiszolgál a júdáspénzzel kifizetett szakértők és szaktanácsadók hada.
 Lett két ország az egy, akik fizetnek és mehetnek, meg azok kik bent ragadnak és leépülnek. A rendszer mely büszke rá, hogy támogatja akinek van és elvesz mindent - akár a személyes szabadságát is attól, akinek nincs.
 S ahogy újra nőnek a települések határán a szemétkupacok, s egyre több a sorompóval, s 24 órás biztonsági szolgálattal védett lakópark, iskola és kerület, megvalósul a mindent -múltat, jelent, s jövőt hamisító kommunikáció, a szétszakadt és szolidaritásból, felelősségből, méltányosságból megbukott nemzet lakói két mantrát dúdolnak: -Én nem süllyedek! vagy Mi nem süllyedünk! - felejtve, hogy közös a hajó.

2018. november 4., vasárnap

Finnország előtt



Forrás: www.straitstimes.com/singapore/education/finn-fun


Az első nap a Luovi a cél. Ők ezt írják magukról:

The Luovi Way of Thinking
Our mission: To provide our students routes to employment and good life.
Our vision: To be the best place in a world of diverse people and competence.
Our Values: Creativity, innovation, competence, caring and joy.
Our Strategic goals
Laying the foundations for work and for a good life through innovation and co-operation
Achieving results with excellent and recognised Luovi quality*****
Meeting objectives through balanced budgeting
Enjoying learning, embracing competence

S amit még jó volna látni:

  • Iskola-tér - Az osztálytermek változatosságáról, berendezéséről, mobilitásáról élőben?
  • A pályaválasztás, az iskolákban alapfoktól jelenlévő tanácsadás módja, együttműködés az osztályfőnökkel, szaktanácsadók szerepe?
  • A 2012-ben elindult Nagyik és Nagyapák olvasó program működése?
  • A WILMA - működése - NKP minta? Működik?
  • A távtanulás beépülése, elfogadása?
  • A kiugróan magas speciális oktatásra szorulók miatt - módszertan, gyógypedagógusok jelenléte az alap és középfokú oktatásban?
  • A KIVA program? Van Itthon is...
  • Kódolás-programozás beépítése a tantárgyak (területek) közé?
  • LUMA eredmények? (az iskolázás minden szintjén a matematikai és természettudományos ismeretek és készségek fejlesztését tűzte ki célul (az iskolai számítógépek és szoftverek cseréje, a természettudományi laborok felszerelései, az iskolai taneszközök modernizálása, kísérleti tevékenységek növelése stb. )
Vicces, de nem csak mi keressük északon a jó gyakorlatokat: Átalakulóban

2018. október 15., hétfő

PeDig konferencia a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban

Így kell.
A kiírástól, a mappán át, az előadások és workshopok megszervezéséig. S így nyilván csak ott lehet, ahol a közösség együtt teszi oda magát. Minden pillanatában érezhető volt, ez nem 1-2 bozótharcos, hanem egy büszke csapat produkciója.
Engem már ott megvettek, hogy a regisztrációnál kapott mappában az első lap a suli azon diákjait nevesíti, akik a konferencia logóját, honlapját, fotózását viszik a vállukon. (No és a többi lap sem üres, hanem az egyes előadások szószólóit és a témákat foglalja össze.) S az intézményvezető is diákjainak, kollégáinak köszöni meg először, hogy létrejöhetett a rendezvény. Majd ott marad, beül a műhelyre is, végigdolgozza a kollégákkal és az ajtónál elköszön a konferenciára látogató minden vendégtől.
A kezdésnél Horváth Ádám Ipar 4.0 az oktatásban címmel nyitott, jórészt a Code Week kapcsán már webináriumon elhangzott tartalommal . Koren Balázs - mint mindig, humoros, tömör és pontos - s most is hozott pénztárcakímélő újdonságokat is. Aki még nem követi, tegye: https://kobak.org/
A workshopok itt tényleg azok voltak, bőséges 90 perc, aki akart elmerülhetett egy-egy témában.
Először az ARM mérnökeinek Microbit -kreatív tanulás címen hirdetett műhelyére mentem be, mert bár már egy éve is elmúlt, hogy használjuk a suliban, még mindig bizonytalan vagyok, és persze annyi ötlet, kiegészítő születik hozzá nap, mint nap, ami után loholni kell. Kaptam is újat, mert a Bit: Bot Nekem újdonság volt, s a rádiózást sem csináltuk még a gyerekekkel. De amin jót mosolyogtam, az az ARM csapat előrelátása - nyilván sokadszorra tartottak pedagógusoknak ilyen típusú műhelyt - tehát hoztak saját laptopokat a résztvevőknek - de hogy ne csak az eltérő eszközök problémáját, hanem az eltérő kompetenciákat is kiegyenlítsék - előre megnyitogatták a gépeken az oldalakat, hogy biztosan mindenki mindent megtaláljon. Népes, mosolygós és rendkívül segítőkész csapat!
Másodszorra Havassy András műhelyét választottam, mert Ő a telefonok nagy varázslója, no meg talán a középiskolai földrajz legátfogóbb weboldalának szerkesztője. Az első részben diákjai közreműködésével végigvettük az általa használt telefonos feladatszerkesztőket, majd a saját gyakorlatából hozott példákkal a 21. századi pedagógia kihívásait - például hogy mennyire lehetséges az önszabályozás tanulása-tanítása ebben a gimnáziumi struktúrában (nem igazán), vagy hogy milyen kihívást jelent az együttműködés tanítása.
Örülök, hogy ott lehettem!