- Aztán üzenet jött, mondanék-é róla még valamit napilapban. Igen, válaszoltam, s rögvest jött az üzenet, " Kedves Hajnalka! Időközben már megírtam és leadtam a cikket..." Ez azért mellbe vágott. Némi levélváltás után végül hozzájutottam a másnapi cikkhez. Számomra eddig ismeretlen újságírói szokás.
- Másnap reggel 4 különböző média szemlézte a cikket, s ott virított a blogposztból kivágott részlet is. Egyikben sem hivatkozták meg az eredeti posztot.
- Délután új üzenet, nyilatkoznék-e tv csatornának. Nyilatkoztam. több kérdésre, több-kevesebb indulattal. Itt a korrektség nem kérdés, jelezte a riporter, hogy megvágja a beszélgetést.
- A késő délutáni műsorban már hallottam is. Egy mondat maradt, kétségkívül az enyém. Magyartalan, idétlen, de tényleg mondtam ezt is.
- Ma már további körök futnak, szemlézik a szemlézett ....
Tanulság:
KÉREK MINDEN OLVASÓT, HOGY A BLOGON TALÁLHATÓ POSZTOKAT CSAK A SZERZŐRE VALÓ HIVATKOZÁSSAL ÉS AZ EREDETI SZÖVEGGEL EGYÜTT OSSZA MEG!
Ja, és szájkosarat kérek a születésnapomra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése